Elárulták, három dolog kényszerítheti fordulatra az MNB-t – A 330 feletti euró az egyik

4% feletti és gyorsuló inflációra, 330-ot meghaladó, új történelmi mélypontot jelentő euró-forint árfolyamra, valamint a hosszú hozamok infláció által gerjesztett emelkedésére lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakítson extrém laza monetáris politikája melletti elköteleződésével, és gyorsabb szigortásba kezdjen – vélik a Morgan Stanley elemzői. A bankház szakértői több érvet is felsorolnak amellett, hogy miért különös az MNB erős elkötelezettsége a nagyon alacsony kamatok mellett.

Alaposan meglepte a piaci szereplőket a Magyar Nemzeti Bank március 26-i kamatdöntő ülése, pontosabban az azt kísérő kommunikáció. Ugyan 10 bázispontos kamatemelést hajtott végre a jegybank, Matolcsy György jegybankelnök, illetve később Nagy Márton alelnök is egyedi, eseti kamatemelésről beszélt, holott a piaci szereplők korábban arra számítottak, hogy lassan de biztosan tovább szigorít majd az MNB. A jegybanki kommunikáció központjába a romló külső környezet került, illetve annak hazai inflációt potenciális mérséklő hatása, összességében ezzel lett indokolva, hogy egyelőre nincs szükség további kamatemelésre, helyette adatvezérelt üzemmódra áll át a monetáris politika. A nem hivatalos magyarázat szerint könnyen lehet, hogy a forint január közepe és március közepe között mutatott jelentős erősödése is szerepet játszhatott a váratlanul “galamb” (vagyis a laza monetáris politika mellett kitartó) MNB-s kommunikációban.

2019.04.08 05:50 Itt a bizonyíték, hogy hallani sem akar az erős forintról az MNB – Irány a 330-as euró?

A kommunikáció meglepetéserejét jól mutatja, hogy hirtelen gyors esésbe kapcsolt a forint árfolyama, amiben a hazai fizetőeszköz gyengülésére fogadó külföldi spekulatív tőkének is fontos szerepe volt. Jelenleg kényes helyzetben van az MNB, hiszen a hazai inflációs adatok erős belső árnyomást jeleznek, és egyelőre nem látszik, hogy eljött volna az a nagy fordulat, amivel a jegybank az “egyedi, eseti” kamatemelést indokolta.

Ebben a helyzetben sok elemzőt foglalkoztatja az, hogy mi késztethetné, vagy inkább kényszeríthetné az MNB-t további kamatemelés(ek) végrehajtására.

A Morgan Stanley szakértői Magyarországgal kapcsolatos rövid értekezésükben ezt a kérdést járják körül. A bankház elemzői több érvet is felsorakoztatnak amellett, ami alapján különös, hogy az MNB ennyire ragaszkodik extrém laza monetáris politikájához.

  • Magyarországon az egyik legmagasabb a maginfláció nem csak a kelet-közép-európai régióban, hanem egész Európában, ráadásul széles bázisú, a jegybanki 3%-os célt meghaladó ütemű áremelkedés tapasztalható.
  • Mindez kétszámjegyű béremelkedéssel párosul.
  • Úgy, hogy közben a negatív kibocsátási rés már 2015-ben bezárult, mostanra pedig az Európai Bizottság becslései szerint Magyarországon az egyik legmagasabb a pozitív kibocsátási rés mértéke Európában.
  • Az erős kereslet miatt a folyó fizetési mérleg többlete az elmúlt években drasztikusan csökkent.
  • Az összes feltörekvő piaci ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a reálkamat.

 

Ha a gazdaság a túlfűtöttség jeleit mutatja, az infláció pedig elérte a jegybanki célt (vagy talán meg is haladta azt), a többi régiós jegybank pedig már nekikezdett a monetáris politika normalizálásának, akkor mégis miért ragaszkodik ennyire kitartóan laza politikájához az MNB?

– teszik fel a kérdést a Morgan Stanley szakértői.

Meglátásuk szerint a válasz abban keresendő, hogy az MNB nem lát komoly makrogazdasági kockázatot a tartósan alacsony kamatokban, emellett pedig szkeptikus a gazdaság túlfűtöttségével kapcsolatban.

Végül de nem utolsó sorban pedig attól is tarthat a magyar jegybank, hogy a túl agresszív szigorítás a jelenlegi gazdasági környezetben (ahol az Európai Központi Bank még egy jó ideig nem fog kamatot emelni) nem kívánatos forinterősödéshez vezetne.

Az elemzés szerint a bank ügyfelei gyakran kérdezik, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy az MNB gyorsabban szigorítson a negyedévenként egyszeri alkalomnál.

A Morgan Stanley elemzői úgy vélik, hogy 4% feletti és tovább emelkedő inflációs és maginflációs mutatókat kellene látnunk ahhoz, hogy fordulat következzen be az MNB monetáris politikájában, azonban önmagában talán ez sem lenne elég.

Az euró-forint árfolyamnak érdemben 330 fölé, új történelmi mélypontra kellene kerülnie, a hazai fizetőeszköz jelentős gyengülése mellett pedig a hozamgörbe hosszú végének emelkedésére lenne szükség. A hosszú hozamok emelkedését az okozná elő, hogy a gyorsuló infláció miatt egyre nagyobb inflációs prémium épülne be a hosszú hozamokba, ezzel a hozamgörbe meredekebbé válna, amit nem nézne jó szemmel a jegybank.

 

Elárulták, három dolog kényszerítheti fordulatra az MNB-t - A 330 feletti euró az egyik

A fenti tényezők kombinációja gyorsabb monetáris szigorításra kényszeríthetné a Magyar Nemzeti Bankot, azonban “a léc meglehetősen magasan van”, vagyis a Morgan Stanley szakértői szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy erre sor kerül-e majd.

(Címlapkép: Getty Images Hungary / Bloomberg)

 

Forrás: portfolio.hu