Ez lehet az első ország, amit magával ránthat a bitcoin zuhanása
Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni.
A lakosság szimpátiáját nem nyerte el a salvadori bitcoin-kísérlet, és a befektetett közpénzek is elpárolognak lassan – írja a Világgazdaság.
El Salvador elnöke, Nayib Bukele a kriptobefektetők hőse lett, amikor tavaly nyáron a Miamiban tartott konferencián bejelentette, hogy törvényes fizetőeszközzé teszi hazájában a bitcoint. A szavakat tettek is követték, azonban egyelőre a kísérlet nem tűnik túlságosan sikeresnek. Ahogy arról az Origo beszámolt, már a kriptovaluta fizetőeszközként való elindulása sem ment simán, de azóta a bajok csak sokasodtak. A Bloomberg írása szerint ráadásul
NEM CSUPÁN AZ A GOND, HOGY A LAKOSSÁG NEM ZÁRTA SZÍVÉBE A BITCOINT, de a kormányzat által a területen eszközölt befektetések is – melyekről a Twitteren Bukele mindig lelkesen be is számolt – erőteljesen mínuszosak eddig.
Bukele kormánya a lap számításai szerint MINTEGY 105 MILLIÓ DOLLÁRÉRT VÁSÁROLT AZ ESZKÖZBŐL, AZONBAN A KRIPTÓK ZUHANÁSA MIATT EZEK ÉRTÉKE MÁR CSAK MINTEGY 66 MILLIÓ DOLLÁR.
Ez nagyjából összevethető az ország következő kamatfizetési kötelezettségével, melynek keretében június 15-én 38,25 millió dollárt kell adnia a kötvényeseknek az ország 2035-ben lejáró állampapírjaival kapcsolatban.
A jövőt a bitcoin szemüvegén elképzelő ország a digitális fizetőeszközhöz kapcsolódó kötvényt is igyekezett piacra dobni, ám ez végül nem járt sikerrel, miközben az ország adósságfinanszírozását sem látják túlságosan pozitívan a befektetők.
Az ország által kiadott 10 és 30 éves állampapírok jelenleg dolláronként 40 centért kaphatóak, jelezve a fizetési hajlandósággal és lehetőséggel kapcsolatos kételyeket. A legközelebb lejáró salvadori állampapírok kapcsán, melyek januárban esedékesek, már pozitívabb a kép, ezek csupán névértékükhöz képest 22 százalékos diszkonttal vásárolhatóak.
A JANUÁRI FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 800 MILLIÓ DOLLÁRRÓL SZÓL.
A közép-amerikai állam hitelezői idén 382 millió dollárnyi kamatra jogosultak, ebből 183 millió júliusban lesz esedékes. Az ország jegybankja 3,4 milliárd dolláros tartalékról számolt be áprilisban, ám a pénzügyek törékenységét jelzi a kútba esett 1 milliárd dolláros vulkánkötvény kibocsátás is.
Az ország megpróbált a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulni, ám a tárgyalások a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételét követően megszakadtak. Az ország adósságát a fizetések elmaradása ellen biztosító pénzügyi termékek árfolyama
87 százalékra becsüli az államcsőd lehetőségét az elkövetkező 5 év során.
Érdekes módon nem El Salvador az egyetlen ország, ahol ez a kriptovaluta lett a törvényes fizetőeszköz. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a világ egyik legszegényebb országa, a Közép-afrikai Köztársaság is a bitcoinba vetette a bizalmát – az afrikai kontinensen egyébként elsőként. A döntést sok kritika érte a nemzetközi színtéren, hiszen a Közép-Afrikai Köztársaság a világ egyik legszegényebb állama, ahol az internetpenetráció még nem áll azon a szinten, hogy kiszolgálja a kriptovaluta lakosság körében való hétköznapi alkalmazását. Az ország olyan alapvető szolgáltatások részleges hiányával küzd, mint a minden gyerek számára elérhető oktatás, illetve a megfelelő minőségű víz.
Mások is csatlakoznak?
A kriptopénzek törvényes fizetőeszközként való elfogadását számos közgazdász kritizálja, és felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális pénzek akár komoly kockázatot is jelenthetnek az országok – főleg feltörekvő országok – monetáris stabilitására. Egyes szakértők szerint ennek az az oka, hogy a kriptopénzek még a klasszikus pénzfunkciók betöltésére sem alkalmasak,
VAGYIS NEM HASZNÁLHATÓK ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGKÉNT, CSEREESZKÖZKÉNT ÉS ÉRTÉKÖRZŐKÉNT SEM.
Ezeknek a szerepeknek a betöltésére azért nem alkalmasak, mert rendkívül volatilisek. A kiszámíthatatlan árfolyammozgások oka, hogy nem áll mögöttük sem tartalék, sem egy stabil alapokon nyugvó intézmény, például kormányzati szerv, magánbank, vagy egy megbízható és ellenőrzött magáncég.
Ez lehet az első ország, amit magával ránthat a bitcoin zuhanása
Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni.
A lakosság szimpátiáját nem nyerte el a salvadori bitcoin-kísérlet, és a befektetett közpénzek is elpárolognak lassan – írja a Világgazdaság.
El Salvador elnöke, Nayib Bukele a kriptobefektetők hőse lett, amikor tavaly nyáron a Miamiban tartott konferencián bejelentette, hogy törvényes fizetőeszközzé teszi hazájában a bitcoint. A szavakat tettek is követték, azonban egyelőre a kísérlet nem tűnik túlságosan sikeresnek. Ahogy arról az Origo beszámolt, már a kriptovaluta fizetőeszközként való elindulása sem ment simán, de azóta a bajok csak sokasodtak. A Bloomberg írása szerint ráadásul
NEM CSUPÁN AZ A GOND, HOGY A LAKOSSÁG NEM ZÁRTA SZÍVÉBE A BITCOINT, de a kormányzat által a területen eszközölt befektetések is – melyekről a Twitteren Bukele mindig lelkesen be is számolt – erőteljesen mínuszosak eddig.
Bukele kormánya a lap számításai szerint MINTEGY 105 MILLIÓ DOLLÁRÉRT VÁSÁROLT AZ ESZKÖZBŐL, AZONBAN A KRIPTÓK ZUHANÁSA MIATT EZEK ÉRTÉKE MÁR CSAK MINTEGY 66 MILLIÓ DOLLÁR.
Ez nagyjából összevethető az ország következő kamatfizetési kötelezettségével, melynek keretében június 15-én 38,25 millió dollárt kell adnia a kötvényeseknek az ország 2035-ben lejáró állampapírjaival kapcsolatban.
A jövőt a bitcoin szemüvegén elképzelő ország a digitális fizetőeszközhöz kapcsolódó kötvényt is igyekezett piacra dobni, ám ez végül nem járt sikerrel, miközben az ország adósságfinanszírozását sem látják túlságosan pozitívan a befektetők.
Az ország által kiadott 10 és 30 éves állampapírok jelenleg dolláronként 40 centért kaphatóak, jelezve a fizetési hajlandósággal és lehetőséggel kapcsolatos kételyeket. A legközelebb lejáró salvadori állampapírok kapcsán, melyek januárban esedékesek, már pozitívabb a kép, ezek csupán névértékükhöz képest 22 százalékos diszkonttal vásárolhatóak.
A JANUÁRI FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 800 MILLIÓ DOLLÁRRÓL SZÓL.
A közép-amerikai állam hitelezői idén 382 millió dollárnyi kamatra jogosultak, ebből 183 millió júliusban lesz esedékes. Az ország jegybankja 3,4 milliárd dolláros tartalékról számolt be áprilisban, ám a pénzügyek törékenységét jelzi a kútba esett 1 milliárd dolláros vulkánkötvény kibocsátás is.
Az ország megpróbált a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulni, ám a tárgyalások a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételét követően megszakadtak. Az ország adósságát a fizetések elmaradása ellen biztosító pénzügyi termékek árfolyama
87 százalékra becsüli az államcsőd lehetőségét az elkövetkező 5 év során.
Érdekes módon nem El Salvador az egyetlen ország, ahol ez a kriptovaluta lett a törvényes fizetőeszköz. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a világ egyik legszegényebb országa, a Közép-afrikai Köztársaság is a bitcoinba vetette a bizalmát – az afrikai kontinensen egyébként elsőként. A döntést sok kritika érte a nemzetközi színtéren, hiszen a Közép-Afrikai Köztársaság a világ egyik legszegényebb állama, ahol az internetpenetráció még nem áll azon a szinten, hogy kiszolgálja a kriptovaluta lakosság körében való hétköznapi alkalmazását. Az ország olyan alapvető szolgáltatások részleges hiányával küzd, mint a minden gyerek számára elérhető oktatás, illetve a megfelelő minőségű víz.
Mások is csatlakoznak?
A kriptopénzek törvényes fizetőeszközként való elfogadását számos közgazdász kritizálja, és felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális pénzek akár komoly kockázatot is jelenthetnek az országok – főleg feltörekvő országok – monetáris stabilitására. Egyes szakértők szerint ennek az az oka, hogy a kriptopénzek még a klasszikus pénzfunkciók betöltésére sem alkalmasak,
VAGYIS NEM HASZNÁLHATÓK ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGKÉNT, CSEREESZKÖZKÉNT ÉS ÉRTÉKÖRZŐKÉNT SEM.
Ezeknek a szerepeknek a betöltésére azért nem alkalmasak, mert rendkívül volatilisek. A kiszámíthatatlan árfolyammozgások oka, hogy nem áll mögöttük sem tartalék, sem egy stabil alapokon nyugvó intézmény, például kormányzati szerv, magánbank, vagy egy megbízható és ellenőrzött magáncég.
Ez lehet az első ország, amit magával ránthat a bitcoin zuhanása
Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni.
A lakosság szimpátiáját nem nyerte el a salvadori bitcoin-kísérlet, és a befektetett közpénzek is elpárolognak lassan – írja a Világgazdaság.
El Salvador elnöke, Nayib Bukele a kriptobefektetők hőse lett, amikor tavaly nyáron a Miamiban tartott konferencián bejelentette, hogy törvényes fizetőeszközzé teszi hazájában a bitcoint. A szavakat tettek is követték, azonban egyelőre a kísérlet nem tűnik túlságosan sikeresnek. Ahogy arról az Origo beszámolt, már a kriptovaluta fizetőeszközként való elindulása sem ment simán, de azóta a bajok csak sokasodtak. A Bloomberg írása szerint ráadásul
NEM CSUPÁN AZ A GOND, HOGY A LAKOSSÁG NEM ZÁRTA SZÍVÉBE A BITCOINT, de a kormányzat által a területen eszközölt befektetések is – melyekről a Twitteren Bukele mindig lelkesen be is számolt – erőteljesen mínuszosak eddig.
Bukele kormánya a lap számításai szerint MINTEGY 105 MILLIÓ DOLLÁRÉRT VÁSÁROLT AZ ESZKÖZBŐL, AZONBAN A KRIPTÓK ZUHANÁSA MIATT EZEK ÉRTÉKE MÁR CSAK MINTEGY 66 MILLIÓ DOLLÁR.
Ez nagyjából összevethető az ország következő kamatfizetési kötelezettségével, melynek keretében június 15-én 38,25 millió dollárt kell adnia a kötvényeseknek az ország 2035-ben lejáró állampapírjaival kapcsolatban.
A jövőt a bitcoin szemüvegén elképzelő ország a digitális fizetőeszközhöz kapcsolódó kötvényt is igyekezett piacra dobni, ám ez végül nem járt sikerrel, miközben az ország adósságfinanszírozását sem látják túlságosan pozitívan a befektetők.
Az ország által kiadott 10 és 30 éves állampapírok jelenleg dolláronként 40 centért kaphatóak, jelezve a fizetési hajlandósággal és lehetőséggel kapcsolatos kételyeket. A legközelebb lejáró salvadori állampapírok kapcsán, melyek januárban esedékesek, már pozitívabb a kép, ezek csupán névértékükhöz képest 22 százalékos diszkonttal vásárolhatóak.
A JANUÁRI FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 800 MILLIÓ DOLLÁRRÓL SZÓL.
A közép-amerikai állam hitelezői idén 382 millió dollárnyi kamatra jogosultak, ebből 183 millió júliusban lesz esedékes. Az ország jegybankja 3,4 milliárd dolláros tartalékról számolt be áprilisban, ám a pénzügyek törékenységét jelzi a kútba esett 1 milliárd dolláros vulkánkötvény kibocsátás is.
Az ország megpróbált a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulni, ám a tárgyalások a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételét követően megszakadtak. Az ország adósságát a fizetések elmaradása ellen biztosító pénzügyi termékek árfolyama
87 százalékra becsüli az államcsőd lehetőségét az elkövetkező 5 év során.
Érdekes módon nem El Salvador az egyetlen ország, ahol ez a kriptovaluta lett a törvényes fizetőeszköz. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a világ egyik legszegényebb országa, a Közép-afrikai Köztársaság is a bitcoinba vetette a bizalmát – az afrikai kontinensen egyébként elsőként. A döntést sok kritika érte a nemzetközi színtéren, hiszen a Közép-Afrikai Köztársaság a világ egyik legszegényebb állama, ahol az internetpenetráció még nem áll azon a szinten, hogy kiszolgálja a kriptovaluta lakosság körében való hétköznapi alkalmazását. Az ország olyan alapvető szolgáltatások részleges hiányával küzd, mint a minden gyerek számára elérhető oktatás, illetve a megfelelő minőségű víz.
Mások is csatlakoznak?
A kriptopénzek törvényes fizetőeszközként való elfogadását számos közgazdász kritizálja, és felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális pénzek akár komoly kockázatot is jelenthetnek az országok – főleg feltörekvő országok – monetáris stabilitására. Egyes szakértők szerint ennek az az oka, hogy a kriptopénzek még a klasszikus pénzfunkciók betöltésére sem alkalmasak,
VAGYIS NEM HASZNÁLHATÓK ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGKÉNT, CSEREESZKÖZKÉNT ÉS ÉRTÉKÖRZŐKÉNT SEM.
Ezeknek a szerepeknek a betöltésére azért nem alkalmasak, mert rendkívül volatilisek. A kiszámíthatatlan árfolyammozgások oka, hogy nem áll mögöttük sem tartalék, sem egy stabil alapokon nyugvó intézmény, például kormányzati szerv, magánbank, vagy egy megbízható és ellenőrzött magáncég.