Ez lehet az első ország, amit magával ránthat a bitcoin zuhanása

Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni.

A lakosság szimpátiáját nem nyerte el a salvadori bitcoin-kísérlet, és a befektetett közpénzek is elpárolognak lassan – írja a Világgazdaság.

El Salvador elnöke, Nayib Bukele a kriptobefektetők hőse lett, amikor tavaly nyáron a Miamiban tartott konferencián bejelentette, hogy törvényes fizetőeszközzé teszi hazájában a bitcoint. A szavakat tettek is követték, azonban egyelőre a kísérlet nem tűnik túlságosan sikeresnek. Ahogy arról az Origo beszámolt, már a kriptovaluta fizetőeszközként való elindulása sem ment simán, de azóta a bajok csak sokasodtak. A Bloomberg írása szerint ráadásul

NEM CSUPÁN AZ A GOND, HOGY A LAKOSSÁG NEM ZÁRTA SZÍVÉBE A BITCOINT, de a kormányzat által a területen eszközölt befektetések is – melyekről a Twitteren Bukele mindig lelkesen be is számolt – erőteljesen mínuszosak eddig.

Bukele kormánya a lap számításai szerint MINTEGY 105 MILLIÓ DOLLÁRÉRT VÁSÁROLT AZ ESZKÖZBŐL, AZONBAN A KRIPTÓK ZUHANÁSA MIATT EZEK ÉRTÉKE MÁR CSAK MINTEGY 66 MILLIÓ DOLLÁR.

Ez nagyjából összevethető az ország következő kamatfizetési kötelezettségével, melynek keretében június 15-én 38,25 millió dollárt kell adnia a kötvényeseknek az ország 2035-ben lejáró állampapírjaival kapcsolatban.

A jövőt a bitcoin szemüvegén elképzelő ország a digitális fizetőeszközhöz kapcsolódó kötvényt is igyekezett piacra dobni, ám ez végül nem járt sikerrel, miközben az ország adósságfinanszírozását sem látják túlságosan pozitívan a befektetők.

Az ország által kiadott 10 és 30 éves állampapírok jelenleg dolláronként 40 centért kaphatóak, jelezve a fizetési hajlandósággal és lehetőséggel kapcsolatos kételyeket. A legközelebb lejáró salvadori állampapírok kapcsán, melyek januárban esedékesek, már pozitívabb a kép, ezek csupán névértékükhöz képest 22 százalékos diszkonttal vásárolhatóak.

A JANUÁRI FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 800 MILLIÓ DOLLÁRRÓL SZÓL.

A közép-amerikai állam hitelezői idén 382 millió dollárnyi kamatra jogosultak, ebből 183 millió júliusban lesz esedékes. Az ország jegybankja 3,4 milliárd dolláros tartalékról számolt be áprilisban, ám a pénzügyek törékenységét jelzi a kútba esett 1 milliárd dolláros vulkánkötvény kibocsátás is.

Az ország megpróbált a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulni, ám a tárgyalások a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételét követően megszakadtak. Az ország adósságát a fizetések elmaradása ellen biztosító pénzügyi termékek árfolyama

87 százalékra becsüli az államcsőd lehetőségét az elkövetkező 5 év során.

Érdekes módon nem El Salvador az egyetlen ország, ahol ez a kriptovaluta lett a törvényes fizetőeszköz. Ahogy arról az Origo is beszámolt, a világ egyik legszegényebb országa, a Közép-afrikai Köztársaság is a bitcoinba vetette a bizalmát – az afrikai kontinensen egyébként elsőként. A döntést sok kritika érte a nemzetközi színtéren, hiszen a Közép-Afrikai Köztársaság a világ egyik legszegényebb állama, ahol az internetpenetráció még nem áll azon a szinten, hogy kiszolgálja a kriptovaluta lakosság körében való hétköznapi alkalmazását. Az ország olyan alapvető szolgáltatások részleges hiányával küzd, mint a minden gyerek számára elérhető oktatás, illetve a megfelelő minőségű víz.

Mások is csatlakoznak?

A kriptopénzek törvényes fizetőeszközként való elfogadását számos közgazdász kritizálja, és felhívják a figyelmet arra, hogy a digitális pénzek akár komoly kockázatot is jelenthetnek az országok – főleg feltörekvő országok – monetáris stabilitására. Egyes szakértők szerint ennek az az oka, hogy a kriptopénzek még a klasszikus pénzfunkciók betöltésére sem alkalmasak,

VAGYIS NEM HASZNÁLHATÓK ELSZÁMOLÁSI EGYSÉGKÉNT, CSEREESZKÖZKÉNT ÉS ÉRTÉKÖRZŐKÉNT SEM.

Ezeknek a szerepeknek a betöltésére azért nem alkalmasak, mert rendkívül volatilisek. A kiszámíthatatlan árfolyammozgások oka, hogy nem áll mögöttük sem tartalék, sem egy stabil alapokon nyugvó intézmény, például kormányzati szerv, magánbank, vagy egy megbízható és ellenőrzött magáncég.